Izgatottan vártam ezt az estét. Találkozhattam végre Rosenstein Tiborral, a Rosenstein vendéglő tulajdonosával. A Budai Gourmet fesztivál óta fel van írva a bakancslistámra, hogy menni kell a Rosenstein vendéglőbe. Vendéglő és nem étterem, így családiasabb. Először ételbár volt -Kürtös Ételbár-, majd 1996-ban nyitotta meg a vendéglőt. Ezen az estén vele volt Pop György is, aki már 15 éve séf nála.
Izgatott voltam amiatt is, hogy gasztrobloggerként (de nem profiként) megyek oda, tartottam attól, hogy valamiféle extra elvárás lesz velem szemben.
No meg korábban még sosem ettem zsidó ételt!
Az este menüje:
Nyári zöldségleves gyömbéres macesz
Sült kacsacomb, fokhagymás kremzli, mézes karotta
Hámán füle sefard módra
Megérkezés után párokba rendeződtünk és elkezdtünk főzni. Az én párom egy falmászó fiatalember lett, aki születésnapjára kapta ezt a kurzust. Por György volt a séf, Rosenstein úr járkált körbe és segített ha kellet, ellátott minket hasznos információkkal, segédletekkel és jó hangulattal. Éhen nem jó főzni, így eszegettünk egy kis libazsíros kenyeret hagymával. Nagyon kellemes, baráti hangulatban főzőcskéztünk, mintha ezer éve ismernénk egymást. Volt aki borozgatott főzés közben, tényleg igazán oldott volt a hangulat.
Először a kacsacombot fűszereztük és tettük be a sütőbe, hogy időben elkészüljön. Utána nekiláttunk a leveshez és a maceszt is bekevertük. A macesz: ropogósra kisütött vékony, kovásztalan tészta. A macesz pászkalapokból készül libazsír, tojás, petrezselyem hozzáadásával és természetesen sóval, borsal fűszerezve. Életem első maceszgobócával elégedett vagyok, nagyon ízletes lett.
Ezután nekiveselkedtünk a kremzlinek. A kremzli a tócsni zsidó megfelelője. Tört, főtt burgonya, maceszliszt, tojás, libazsír, só, bors és lehet bolondítani sonkával, cukkinivel, szárított paradicsommal - a fantáziánk szab csak határt.
Közben Rosenstein úr járkált köröttünk és kóstolgatta az alkotásainkat, mindenkivel beszélgetett kicsit. Végül jött a desszert, a Hámán füle, ami egy kelt tészta (szilva)lekvárral, mákkal vagy dióval - farsangra.
Mikor elkészült minden, tálaltuk a finomságokat és leültünk a megterített asztalhoz, majd mindenki megette amit főzött. Ezek után mindenki váltott még pár szót Rosenstein úrral és Pop Györgyel. A nyár folyamán még ismerkedhetünk zsidó ételekkel és György az erdélyi ízekbe is bevezeti az érdeklődőket. Kifelé menet még benéztem a shop részre, ahol bespájzoltam egy pálinkás sárgabarack lekvárt, páromnak egy 70%-os csokoládét és mivel a napokban mondta fel a 3. klopfolóm a szolgálatot, vettem azt is gyorsan. Valószínűleg ez már kiszolgál életem végéig, eddig mindig fából készültet vettem, hiba volt. És persze egy Gastropolis pólót is begyűjtöttem, hogy legközelebb már ebben a pólóban tudjak főzni mikor jövök. Hisz jövök még, mert nagyon jó hangulatban telt az este.
Gyertek, főzzünk együtt!