Pisztácia

Elmondás alapján elég szórakoztató lehetett a Sörpince. A felszolgáló egy idős úr volt, aki sose ragadott tollat és papírt a kezébe, hisz minek is az, egy vén róka mindent a fejben tart. Csak mikor jöttek az ételek akkor derült ki, hogy lehet még is elkelt volna az a toll és a papír. Hisz mindig, értsd minden egyes alkalommal valaki nem azt kapta amit rendelt, de senki nem szólt az idős pincérnek, ez a kis közjáték az ebéd egyik fénypontja lett, kimeríthetetlen humorforrás.
Nos, remélve, hogy a régi Sörpince helyén nyílt Laci!Pecsenye? nem ilyen, felkerestem a helyet. Én speciel nem szeretem ha helyettem döntik el, hogy mit is egyek, akkor se, ha jó lesz a vége :) Természetesen magam választhattam, azt is kaptam amit kértem. Ez a tény már önmagában oldotta a kezdeti feszültséget bennem. :) A hely állítólag kisebb lett, de így is elég tágas. Kiválasztottuk az asztalunkat és már kaptuk is az “étlapot” mely egyben az alátét is. Két oszlopban található a leves, a főételek, a desszertek, a borok. Választék van rendesen, sőt 3 fogásos menü is. 
Választásunk végül egy zöldbablevesre, egy mustáros nyúlra zsemlegombóccal és egy barackos mágiarakásra esett. Miután elmondtuk a pincérnek, volt időnk körbetekinteni és felfigyelni a nem mindennapi designra, urbánus a stílus, ami egyben nagyon otthonos is, könnyen el lehet lazulni. Az ital mellé érkezett egy kis langyos házikenyér és kis pohárban lágy textúrájú rillette.  
A zöldbablevesben csalódnom kellett. Se nem tejfölös, se nem ecetes ízt nem éreztem és ezekre vágytam mikor rendeltem. Olyan kis háziasra... Nah mindegy, ha jó a másik, akkor még jövök. Ezt valahogy meghallhatták, hiszen a második igen csak jóra sikeredett, és nem az a jóra, ami elmegy, hanem a nagyon jóra. Mustáros nyúlcomb zsemlegombóccal. Nyuszit rég nem ettem, pedig szeretem, finom omlós a húsa. Viszont ennek a házi, zsemlegombócnak a receptjéért még futnom kell pár kört, hogy megszerezzem! Első falat után tudtam, hogy kevés lesz ami előttem van, ezzel nem lehet betelni. Lágy, omlós, nem az amihez erőt kell kifejteni ha elszeretnénk vágni és megkóstolni. Akarom, akarom...
A zsemlegombócos ízorgia után érkezett a Barackos máglyarakás, házi lekvárral. Barackos, vaníliás piskóta a tetején a hab, mennyországban vagyok úgy érzem.