Utolsó prágai vacsoránkat az U Fleku kocsma-étteremben töltöttük. Mielőtt kimentünk, valahogy így képzeltem az összes prágai helyet, de csak ez az egy vágott egybe az elképzeléseimmel! Helyben készítik 13 fokos barna sört, ettől olyan különleges ez a hely, no meg a kiszolgálás és a hangulat miatt. Ez az a hely amit látni kell Prágában! Bementünk egy nagy kapun, majd jobbra egy üres terem, előttünk egy hatalmas folyosó, majd balra bevezettek egy kicsit füstös helyre. Egy hosszú asztalhoz ültettek le, ahol már ültek a német turisták, mi köztük kaptunk helyet. Kicsit szűkös, zajos a hely, minden asztal tele. Épphogy elhelyezkedtünk, már jött is egy erős fiatal legény kezében egy tálca telis-tele barna sörös korsókkal. Már nyújtja is felénk a sört és ha bólintotunk, lecsapja az asztalra. Miután kiosztották a helyi sört, érkezett egy fiatal srác, helyi likőrrel és lerázhatatlanul tukmálja, mert ez helyi ital és ne sértsük meg! Sebaj, mondom, utolsó este, igyunk! A fogyasztást egyszerűen strigulázzák egy cetlire. Miközben nézzük a német étlapot, jön egy idősebb úr majd rázendít a harmónikájával egy nótára. A német turistáknak más se hiányzott!
A rendelésünk:
1. a helyi sertéssült, kolbász, kacsacomb káposztával, knédlivel
2. sertéssült, vadasmártással és knédlivel
Érkeznek a japán turisták is, eleinte kicsit furán néznek mikor rendelés nélkül kapják a sört és a rövidet, utána fotózkodnak és kezdenek ellazulni. Mindenütt turista, látszik, hogy útikönyvek is ajánlják a helyet.
Desszertek terén a csehek csehül állnak, mert itt sincs csak három: almás rétes, túrós sütemény és lekváros palacsinta fagyival.
Miközben eszünk járnak körbe, ha elfogy a sör, egyből hozzák a következőt. Nagyon finom volt az itt készült sör, egyáltalán nem olyan keserű, ami általában jellemzi a söröket.
Kiváló minősítést érdemel a hely!
.jpg)
.jpg)
