A Királyi Pál utca 9 szám alatt található a Dió Cantine, ahol minden di(j)ó.
Fotó: Szabó Ádám
Belépve az üzletbe Klaus fogad, akit ismerhettek már Sopronból az ottani Dió sarki fűszeresből. Ezúttal Pesten próbálja meg átadni a dió életérzést. Klaus a tulajdonos, de igazából mindenes, ő megy nyitás előtt a közeli piacra beszerezni a friss, szezonális alapanyagokat, ő maga készíti el a napi ebédmenüt és ő szolgál ki. Számára nagyon fontos a szezonalítás, a friss és tartósítószer mentes alapanyagok. Klaus teljes kiőrlésű lisztből dolgozik, kókuszolajjal és olíva olajjal főz, cukor helyett inkább mézzel édesít.
Klaus a heti menüt előre megtervezi, sőt minden napnak megvan a témája: hétfő - főzelék-/veganap, kedd - a tészta napja, szerda - osztrákos, csütörtök - édes, péntek - halas. A menükben is visszaköszön a dió és az üzletben is sok a diós termék, pl.: Diószalámi Sopronból, dió-olaj és tervbe van tavasszal a diópálinka is. A menüt kérheted elvitelre vagy elfogyaszthatod helyben, hiszen van egy pincehelyiség is, mely 10 fő befogadására alkalmas.
Az étlap kínálatában megtalálhatók szendvicsek, saláták, burgerek, persze ezekből is van diós változat: dióburger, diósaláta. Klaus nagy hangsúlyt fektet a jó kenyérre. A dióburger bucija Jacques Liszttől van - diós buci, melyben rengeteg dió van. A buci alján diópesztó van, ezzel még inkább diós a burger. Mellette paradicsom, hagyma, kalapácshús, ilmici vagy lajta sajt, csipős paprikakrém és fűszerek. De inkább beszéljenek tovább a képek :)
Fotó: Muray Gábor
Klaus maga készíti a pesztókat: dió, chilis dió, levendula- mandula, menta, paradicsom. Természetesen itt is figyelembe veszi a szezonalitást. Ebből kifolyólag sajnos most nincs még paradicsom pesztó, ellenben nagyon ajánlok megkóstolni, amint elérhető lesz a polcán.
Klaus vendéglátosként tanult Bécsben ahol szakácsként diplomázott, majd turizmusban és újságírásban is kipróbálta magát. Végül Mörbisch am See -ben szülei üzletét borkantinná alakította. A dió mánia gyerekorra vezethető vissza Klausnál, rengeteg diófájuk volt, hétvégente a nagymamája dióskiflijét ette.
Fotó: Muray Gábor