Nem szívesen vagyok a konyhában amióta ez a tikkasztó hőség van, mivel a lakásban 30-32 fok van anélkül is, hogy a konyhában főznék. Inkább kint a szabadban ténykedem; bográcsozás, (kerti helyett-) erkélyes gillezések. Reggel bedobálom a húsokat a pácba vagy enyhén fűszerezem, este pedig kerülnek a grillrácsra.
Sosem készítem kétszer ugyanazt a fűszerezést, mindig alakítok rajta. Ami mindig állandó az a sok borsfajta: zöld, rózsa, kubeba, szecsuáni - ezeket mozsárban összetöröm.
Legutóbb is ezzel az alappal kezdtem, majd került bele csípős fűszerpaprika, majd citromos sörfürdőben úsztak a csirkemellek.
A parázsra mindig dobálunk a friss fűszernövényből, nagyon kellemes mikor a rozmaring illat szétárad, a húsok is vesznek át belőle.
Arányokat most nehéz lenne írni. Általában, ha csak ketten vagyunk, akkor mokkáskanállal mérem a fűszerezést és mindenből egy, viszont ha többen akkor már teáskanál a mérce.
Ha sima olajos pácot készítek akkor borsokat és friss fűszernövényeket (rozmaring, tárkony, oregánó) aprítok össze és ebben hagyom a húsokat 1 napra pácolódni.
Köretnek mindig készítek salátát az éppen itthon lévő zöldségekből. Paradicsomot, paprikát, uborkát, hagymát összevágom apró darabokra és salátaolajjal meglocsolom. A Pödör tökmagolaj és a dióolaj a nagy kedvencünk. Nem kell ezekből sok és nagyon különlegessé varázsolja a legegyszerűbb salátát is. Ha van itthon olajos mag, akkor pirítok a tetejére.
Grillezéshez a krumpli örök sláger. Lehet fóliába csavarni és parázson megsütni, de az újkrumpli szezon végett én inkább karikára vágom, 5-7 perc előfőzés után tepsibe helyezem és sütőben megpirítom. (Ha csak magunknak csinálom, akkor természetesen serpenyőbe pirítom meg. Nem fűtöm a sütővel a lakást ha nem muszáj.)
Tegnap este a tepsi aljára bacont helyeztünk, majd arra jöttek a krumpli karikák, de lehetett volna még hagymát és akár tejfölt, sajtot is tenni rá.